Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2024.1-2.03
Összefoglaló:
A tanulmány a két világháború közötti magyar archeológia egyik legkiemelkedőbb alakja, Fettich Nándor és a prágai Kondakov Intézet közötti kapcsolatok bemutatását tűzte ki céljául. Nyikodim Kondakov
(1844–1925) orosz régész, művészettörténész, a bizánci és óorosz művelődéstörténet kutatója, a bizánci és korai orosz műemlékek leírása során alkalmazott ikonográfiai módszer kidolgozója 1920-tól emigrációba
kényszerült, s 1922-től Prágában telepedett le és alkotott. Halála után az általa létrehozott tudományos iskola tagjai felvállalták szellemi hagyatékának ápolását, s eleinte egy egyetemi szeminárium, majd egy tudományos kutatóintézet keretében vitték tovább az általa megkezdett kutatásokat. Az intézet széles körű nemzetközi partneri kapcsolatrendszert épített ki, s az európai és az orosz régészettudomány legfontosabb kapcsolódási pontjává, illetve a Nyugat és Kelet közötti tudományos dialógus egyik legfőbb letéteményesévé vált a két világháború közötti időszakban.
Kulcsszavak: magyar–orosz tudományos kapcsolatok, Prágai Kondakov Régészettudományi Intézet, orosz emigráció a két világháború között, magyar régészettudomány a két világháború között, Fettich Nándor
Abstract:
The aim of the study is to present the relations between Nándor Fettich, one of the most outstanding figures of Hungarian archeology between the two world wars and the Kondakov Institute in Prague. Russian archaeologist, art historian, researcher of Byzantine and Ancient Russian cultural history and art Nikodim Kondakov (1844–1925) who was the developer of the iconographic method used in the description of Byzantine and early Russian monuments, in 1920 was forced to emigrate from his country, and from 1922 he settled and worked in Prague. After his death the members of the scientific school he founded took on the care of his intellectual legacy, and at first they continued his work in the framework of a university seminar and then within a scientific research institute. The institute built an extensive international partnership system and became the most important point of contact between European and Russian archeology and one of the main custodians of the scientific dialogue between the West and the East in the period between the two world wars.
Keywords: Hungarian–Russian Scientific Relations, The Kondakov Institute in Prague, Russian Emigration between the Two World Wars, Hungarian Archeology between the Two World Wars, Fettich Nándor
Teljes cikk letöltése