Tehetségkutató
DOI 10.51455/Polymatheia.2025.1-2.08
Összefoglaló:
A társadalmi struktúrák történeti szempontú kutatása során az „elit” fogalma klasszikus, mégis újraértelmezésre szoruló kérdéskörnek számít. A magyar történettudományban a hivatali, politikai, egyházi és gazdasági elit elemzése rendszeresen központi témaként szerepel, ugyanakkor a katonai elit kérdésköre kevésbé kerül reflektorfénybe. Tanulmányomban az elit fogalmi hátterének interdiszciplináris – történeti, szociológiai és társadalomtörténeti – változásait vizsgálom a 16–17. századi Magyar Királyság társadalmi viszonyain belül. A korábbi tudományos kutatás kiemelt figyelmet szentelt a „vitézlő rend” jelenségének, amely a társadalmi mobilitás egy sajátos kora újkori példája. A fogalom ez irányú újragondolása lehetőséget teremt a rendi társadalom szerkezetének árnyaltabb feltárására, különösen a magyar katonai arisztokrácia, a katonai elit kora újkori társadalmi-politikai szerepének megismerésére. Kutatásomban az elittel foglalkozó hazai szociológiai és történeti irodalom mellett olyan klasszikus nemzetközi szerzők elméleteire támaszkodom, mint például Vilfredo Pareto, Norbert Elias vagy Peter Burke. Tanulmányom célja, hogy a szociológia és a társadalomtörténet módszertani és fogalmi eszközeit történettudományi környezetbe adaptálva árnyaltabb képet nyújtsak az elitről, valamint a „katonai elit” csoportjának meghatározásával új értelmezési irányt mutassak a magyar rendi társadalom rétegezettségének megismeréséhez.
Kulcsszavak: elitkutatás, katonai elit, társadalmi mobilitás, kora újkori Magyarország
Abstract:
The concept of “elites”; in the historical study of social structures is a long-standing one, yet remains in need of continual reinterpretation. In Hungarian historiography, the analysis of official, political, ecclesiastical, and economic elites is regularly a central theme, while the issue of military elites has received comparatively less scholarly attention. In my study, I examine the interdisciplinary transformations historical, sociological, and social-historical—in the conceptual framework of the elite within the social relations of the Kingdom of Hungary in the 16th and 17th centuries. Previous scholarly research has focused on the phenomenon of the so-called “warrior (or fighting) estate”; (vitézlő rend), a distinct early modern instance of social mobility. Rethinking the concept from an interdisciplinary perspective provides an opportunity for a more nuanced exploration of the stratification of the estate-based society, particularly regarding the socio-political role of the Hungarian military aristocracy—the military elite—in the context of early modernity. In my research, I draw on the theories of canonical international scholars such as Vilfredo Pareto, Norbert Elias, and Peter Burke, in addition to the domestic sociological and historical literature on elites. The aim of my study is to provide a more nuanced picture of the elite by adapting the methodological and conceptual tools of sociology and social history to a historical context, and to propose a new interpretative framework for understanding the stratification of the Hungarian estate society through the definition of the “military elite.”
Keywords: elite theory, military elite, social mobility, early modern Hungary
Teljes cikk letöltése