Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2024.1-2.04
Összefoglaló:
Nem sokkal azt követően, hogy a „magyarkérdés” 1963-ban lekerült az ENSZ napirendjéről, az 1945 utáni magyar emigráció egyes tagjai, akik közvetlenül a többpártrendszer felszámolásával párhuzamosan távoztak az országból, már meg merték kockáztatni az itthon maradt hozzátartozóik felkeresését. Ebbe a csoportba tartozott Gyurányi Endre középiskolai tanár, aki 1949-ben az Államvédelmi Hatóság által történt rövid ideig tartó őrizetbe vételét követően menekült Ausztráliába. A Belügyminisztérium III/I. Csoportfőnökség londoni rezidentúrája fontolóra vette a beszervezését, ugyanis Gyurányi egy bizonyos szintű megértést tanúsított a Kádár-rendszer irányában. A jelölt azonban nem engedett azokból a demokratikus elvekből, amelyeket az 1945-től 1947-ig tartó meggyilkolt demokratizálási kísérlet alatt tett a magáévá.
Kulcsszavak: koalíciós időszak, angliai magyar emigráció, hírszerzés, Kádár-rendszer, egyházak
Abstract:
Shortly after the ’Hungarian Question’ had been taken off of the agenda of the United Nations in 1963, certain members of the Hungarian émigré community, especially those who had departed in the late 1940s endeavoured to visit their relatives still living in the motherland. One of them was grammar school teacher Endre Gyuranyi who was taking refuge in Australia following his short detainment by the State Protection Authority in 1949. The London Residency of the III/I. Directorate of the Ministry of the Interior contemplated his recruitment based on the certain degree of understanding he displayed toward the Kadar regime. However, Gyuranyi insisted on the democratic principles he had internalised during the liquidated democratic attempt of 1945–1947.
Keywords: Coalition period, the Hungarian émigré communities in England, intelligence, Kadar-regime, churches
