Tehetségkutató
DOI 10.51455/Polymatheia.2025.1-2.09
Összefoglaló:
A terrorizmus fenyegetése az 1972-es müncheni olimpiai terrortámadást követően lépett ki a nemzetközi színpadra. A Magyar Népköztársaság hírszerző, elhárító, rend- és honvédelmi szervezetei számára új kihívást jelentett az eddig ismeretlen jelenség kezelése. Jelen tanulmány kísérletet tesz arra, hogy szakirodalmi összegzés, levéltári források és személyes visszaemlékezések alapján rekonstruálja azt az átalakulási folyamatot, melynek során megszületett egy új, szervezeteken átívelő védelmi képesség. A tanulmány igyekszik bemutatni azokat a fontos történeti folyamatokat, döntéseket, szereplőket, amelyek, illetve akik elhozták ezt a paradigmaváltást. Külön elem foglalkozik az elméleti és külön a gyakorlati fejlődéssel, így komplex képet adva a terrorelhárítás rendszeréről a vizsgált korszakban.
Kulcsszavak: Terrorelhárítás; rendvédelem-történet; Magyar Népköztársaság; Carlos, a Sakál; Komondor Terrorelhárító Szolgálat
Abstract:
The threat of terrorism entered the worldwide stage with the 1972 Munich Summer Olympics terrorist attack. Countering this unknown phenomenon gave a new task to the law enforcement, military, counterintelligence and intelligence gathering communities of the Hungarian People’s Republic. This paper aims to assess the sources of the professional literature, use archive documents, and personal recollections to reconstruct the evolution, which led to a new, inter-agency defense capability. The goal of this paper is to underline the key historical events, decisions, players, which led to this paradigm shift. A separate element examines the theoretic and practical evolution, thus giving a complex view on the state of counter-terrorism in the era.
Keywords: Counter-terrorism; law enforcement history; Hungarian Peoples Republic; Carlos, the Jackal; Kommondor Anti-Terror Service
