Könyvismertetések
DOI 10.51455/Polymatheia.2020.3-4.15
„…én jó utitárs szeretnék lenni […] egészen közel engedve magamhoz tanítványaimat, a szeretet és közvetlenség révén is minél többet tudjak átadni nekik abból, amire mindinkább nehezülő pályájukon szükségük lesz.” (Berde Károly)
A neveléstörténeti kutatások jellemző ágazata a helytörténet, amelynek része az iskolatörténet és a tanítók munkásságának, életútjának vizsgálata. A könyv borítóját díszítő két családi fotó elöljáróban sugalmazza, hogy mikrotörténelemmel foglalkozik, és két úgynevezett „zsonglőr” a főszereplője. Takács Zsuzsanna Mária monográfiájában két kántortanító tanulmányain, tanítói gyakorlatán és a falu életében megélt élményein keresztül nyerhetünk bepillantást a helyi történelembe, az akkori társadalmi viszonyokba, a korszak nagy történelmi eseményeinek hatásaiba.
Teljes cikk letöltése