Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2021.1-2.01
Összefoglalás:
A globalizációs folyamatok elindulása főként az európai kultúrát meghatározó birodalmi törekvésekben gyökerezik. Az Európa közepén elterülő egykori magyar királyság a gyarmatosítás koráig meghatározó hatalom volt Közép-Kelet-Európában. Azt követően ereje, nagysága erősen megtépázódott a történelem viharaiban-változásaiban. A fennmaradásban, a megpróbáltatások során fontos szerepe volt az államalapító Szent István-i életmű példájának. I. István (1000–1038) király életművének lényege, hogy a Kárpát-medencei törzsi fejedelemségből megszervezte a keresztény magyar államot. Alakja egybefonódott az önálló magyar államiság eszméjével. Az írott törvények ezeréves sora az ő rendelkezéseivel kezdődik, s uralkodói megfontolásai örök érvényű etikai alapvetéssé váltak. Tézisként előkerültek nemcsak a jelentősebb országos döntéseknél, korszakos elhatározásoknál, hanem a nagy király szentségének példáján keresztül a hétköznapi, egyéni életutak fordulópontjainál is. Kultuszát Mária Terézia emelte nemzeti ünneppé 1771-ben, s az 1867-es kiegyezés után emlékezete a mai modern – soknemzetiségű – magyar állam kialakulásának idején is fontos volt. Majd a trianoni döntés nyomán szellemisége virágzott a két világháború között, illetve a rendszerváltás óta egyre élénkebben ápolják örökségét. A globalitás kihívásai elől Magyarország sem zárkózik el, viszont a csatlakozás mikéntjét befolyásolja a vezetés múltból származtatott jövőképe. A változás helyzetéhez igazított önmeghatározásban megfogalmazott feladat jelöli ki a stratégiát. A magyar emlékezettörténeti kutatás annak az esettanulmánya, hogy a helyi közösségek, lokalitások értékrendje hogyan illeszkedik a globalitásba.
Kulcsszavak: Szent István, állam, kereszténység, identitás, magyarság, lokalitás, globalitás
Abstract:
The onset of globalization is rooted mainly in the imperial aspirations that define European culture. The former Hungarian kingdom in the middle of Europe was a dominant power in Central and Eastern Europe until the period of colonization. After that, its strength and greatness were heavily battered by the changes of history. The example of the founder of the state, St. Stephen, played an important role in the survival during the ordeals. The essence of the oeuvre of King Stephen I (1000–1038) is that he organized the Christian Hungarian state from the tribal principality of the Carpathian Basin. His character was intertwined with the idea of an independent Hungarian statehood. The thousand-year-old series of written laws of the country begins with his ordinances, and his considerations as a ruler have become an eternal ethical foundation. They have emerged as a thesis not only in major national decisions and epochmaking decisions, but also at the turning points of ordinary, individual life paths through the example of the sacrament of the great king. His cult was made a national holiday by Maria Theresa in 1771, and after the Compromise of 1867, his memory was important even during the formation of today’s modern – multi-ethnic – Hungarian state. Then, following the Trianon decision, his spirituality flourished between the two world wars, and his legacy has been cherished more and more vigorously since the regime change. Hungary does not shy away from the challenges of globalization either, but the way of accession is influenced by the leadership’s vision of the future derived from the past. The task is formulated in a self-definition adapted to the situation of change. Hungarian research on the history of memory is a case study of how the values of local communities and localities fit into globality.
Keywords: Saint Stephen, state, Christianity, identity, Hungarianness, locality, globality
Teljes cikk letöltése