Tehetségkutató
DOI 10.51455/Polymatheia.2020.1-2.12
Összefoglaló:
Jelen tanulmányom két, számomra legkedvesebb terület, a fotográfia és a történelem összefonódásából született. Anyai ági nagyszüleim halála után a ránk maradt tárgyak között 2019-ben az egyik elrejtett dobozból előkerült régi felvételen egy teljesen ismeretlen férfi szerepelt, kinek létezéséről családunkban addig senki sem tudott. Neve alapján néhai nagyapám – kihez vérségi rokonság nem köt – egyik felmenője lehetett. Kutatásom kiindulópontja ennyi volt tehát. Egy név és egy beosztás: Szlatki Erazmus, felügyelő. Végzett fotográfusként mindig is rajongtam az archaikus és analóg felvételi technikák iránt, és a korabeli műtermi fotográfiákról számos szakirodalmat elolvasva igyekeztem minden fellelt részletet felhasználva megírni Szlatki Erazmus történetét, csupán a róla készült fotográfiák – és az azokon szereplő apró információk – alapján.
Kulcsszavak: fotográfia, csendőrség, családfakukatás, történelem, 20. század
Abstract:
My present study is born out of the combination of two favored fields of mine, namely photography and history. After the death of my maternal grandparents, among the things left to us was a hidden box in which in 2019 I found an old photo of a totally unknown man about whose existence nobody knew. Judging by his name he could have been an ancestor of my late grandfather’s, though between us is no blood relationship. This was the starting point for my research. One name and one position: Erazmus Szlatki, supervisor. As a professional photographer, I have always been fond of archaic and analogue photographical techniques, so having read the literature about the contemporary studio photographs of that time, I intended to write the story of Erazmus Szlatki using every detail found, based on merely the photos of him and the pieces of little information written on them.
Keywords: Photography, gendarmery, genealogy, history, 20th Century
