Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2022.1-2.04
Összefoglaló:
Amikor az 1956-os forradalom1 után Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolatai az 1955-ös egyezmények ellenére is újból mélypontra jutottak, a Belügyminisztérium (BM) II/3. (Hírszerző) Osztály alárendeltségében működő londoni rezidentúra két éven keresztül azzal próbálkozott, hogy az akkor ellenzékben lévő Labour Party centrumától balra álló szakszervezeti vezetők segítségével érje el a brit Munkáspártnál Kádár János rendszerének elfogadását. A fenti törekvés azt a célt szolgálta, hogy a Labour választási győzelme esetén Magyarország befolyásos támogatót szerezzen a diplomáciai elszigeteltségből való kitöréshez. A II/3. Osztály – a továbbiakban Központ – az ügy érdekében az ASSET (Association of Supervisory Staffs, Executives and Technicians – Munkafelügyelők, Művezetők és Technikusok Szakszervezete)3 tiszteletbeli elnökének és főtitkárának felhasználását készítette elő, ám a velük kapcsolatos elvárások nem teljesültek.
Kulcsszavak:
1956-os forradalom, brit szakszervezeti mozgalom, hírszerzés, kémelhárítás
Abstract:
Despite the Anglo-Hungarian Trade and Cultural Exchange Agreement having been signed in 1955, following the Hungarian Revolt of 1956 the bilateral relations once again sank to a low ebb. The Intelligence Department of the Hungarian Ministry of Internal Affairs then launched a campaign for the persuasion of those British trade union leaders who positioned themselves left from the centre of the Labour Party in order to reach the acceptance of the Kádár regime. The endeavour aimed at finding an ally in order to break out from the diplomatic isolation provided Labour would form the government after the general election of 1959. The London residency sought the contribution of the honorary president and the general secretary of the Association of Supervisory Staffs, Executives and Technicians (ASSET) but to no avail.
Keywords:
the Hungarian Revolt, the British Trade Unions, intelligence, counter-espionage
Teljes cikk letöltése