Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2020.1-2.04
Összefoglaló:
Bár az 1955-ös magyar-brit kereskedelmi egyezmény megújítására irányuló tárgyalássorozat egyértelműen azt kommunikálta, hogy London 1960-ban már nem óhajtotta a forradalom eltiprását követő időszakra jellemző eszközökkel büntetni Kádár - rendszert, ez nem járt együtt a kétoldalú kapcsolatok automatikus javulásával. A megbeszéléseken mindkét oldalról jelen voltak az adott ország hírszerzőszolgálatának tisztjei és ügynökei/titkos munkatársai, ugyanakkor a véletlen (?) úgy hozta, hogy a legjobb személyes viszony a magyar küldöttség védelméért felelős rendőr százados és a brit minisztériumok tisztviselőit ellenőrző, a keleti blokkból érkezett delegáció tagjainak tanulmányozását végző brit hírszerzőtiszt között alakult ki. Ennek azonban nem politikai, hanem kulturális okai voltak. Tudniillik, a két diplomata, akiket a korszak értékrendje szerint a középkorúakhoz lehetett sorolni, egyértelműen egy rendkívül konzervatív kultúrafelfogást képviselt, miközben nem tudta értelmezni a korabeli ifjúság viselkedését, amely szűk egy évtizeden belül vezetett el az ún. ellenkultúrához.
Kulcsszavak: hidegháború, hírszerzés, magyar-brit kapcsolatok, az ellenkultúra születése
Abstract:
Although the series of negotiations for the sake of the revival of the Anglo-Hungarian Trade Agreement in 1960 unambiguously indicated that the British Government did not intend to punish the Kádár regime by using the same means that had been characteristic of the years after the suppression of the revolt of 1956, this minor concession did not automatically improve the bilateral relations in general. Due to the general mistrust of the Cold War, the personnel of intelligence services by both sides were over-represented during the talks. Chance, or intention, so ordained that the most friendly personal terms were formulated between the Hungarian police captain responsible for the control of the members of the trade delegation and the British intelligence officer who was trying to detect the possible turncoats among the envoys from the Eastern Block. The mutual understanding of these men was not based on the shared values in politics but on the interpretation of culture. The two diplomats who could be regarded as middle-aged people unanimously displayed an extremely conservative view on arts and normal behaviour. Likewise, they could not account for the changes of the general attitude of the younger generations that would finally culminate in the counter culture by the end of the decade.
Keywords: Cold War, Intelligence, British-Hungarian Relations, The Inception of Counter-Culture
