Művelődéstörténet
DOI 10.51455/Polymatheia.2023.3-4.02
Összefoglaló:
Az itt olvasható tanulmány első részében a sajátos magyar dzsentrifogalmat, a társadalmi csoport kialakulását és egyedi jellegét, valamint társadalomban betöltött szerepét és annak irodalmi ábrázolását mutattuk be. Mindehhez a Hazslinszky család legmeghatározóbb és legismertebb tagjának, Frigyesnek, az újonnan kialakult dzsentri társadalom első nemzedékének képviselője életéről írtunk. Az itt következőkben testvére, fiai és unokái életét elemezzük a 20. század első felének egyre vitatottabb társadalmi fejlődésének szemszögéből. A nemesi réteghez való tartozás vágyának markáns jelei a második generációban jelentek meg: a házasságok erős kapcsolatot mutatnak, miközben az eredeti polgári értékek változatlanul jellemzik a családtagok mindennapjait. Ebben az időszakban egy új, a közigazgatáshoz kötődő réteg alakult ki, amely történelmi képződményként meglehetősen integrált képet mutat, de a foglalkoztatási csoportok és társadalmi pozíciók mögött, a személyes sorsokba mélyedve, nagyon változó értékrendeket találtunk. Az itt bemutatott életsorsok alternatívát adnak egy, a magyar történetírásban évtizedeken át domináns dzsentri-képhez.
Kulcsszavak: polgárosodás, Eperjes, társadalomtörténet, magyar történelem
Abstract:
In the first part of this study, we presented the specific Hungarian gentry concept, the formation of the social group and its unique character, as well as its role in society and its literary representation. We wrote about the life of Frigyes, the most decisive and well-known member of the Hazslinszky family, a representative of the first generation of the newly formed gentry society. In what follows, we analyse the lives of his brother, sons and grandsons from the perspective of the increasingly controversial social development of the first half of the 20th century. Marked signs of the desire to belong to the nobility appeared in the second generation: marriages show a strong connection, while the original bourgeois values still characterized the everyday life of the family members. In this period, a new layer connected to the public administration was formed, which as a historical formation shows a fairly integrated image, but behind the employment groups and social positions, delving into personal destinies, we found highly changing values. The destinies presented here provide an alternative to the image of the gentry that dominated Hungarian historiography for decades.
Keywords: embourgeoisement; gentry; Eperjes; social history; hungarian history
Teljes cikk letöltése